KÖNYVELÉS | BÉRSZÁMFEJTÉS | ADÓTANÁCSADÁS | SZÁMLÁZÁS | PÉNZÜGY | ERP
Manapság egyre népszerűbbek a kriptovaluták, ebben a cikkben elolvashatod, hogyan kell adózni utána.
Egyre többen érdeklődnek a bitcoin és más kriptovaluták iránt, mint alternatív befektetési eszköz vagy mint kiegészítő bevételi forrásként. Ugyanakkor azzal sokan nincsenek tisztában, hogy a kriptovaluták kereskedésével, illetve bányászatával szerzett pluszjövedelem is adóköteles. Az állam bizony minden fillér bevétel vagy nyereség után tartja a markát, nincs ez másként a kriptovaluták esetében sem. Most nézzük meg, hogy jelenleg milyen adózási szabályokkal kell számolni, mind Magyarországon, mind pedig külföldön.
Magyarországon még nincs egyértelmű kriptoszabályozás
Hazánkban jelenleg nincs kifejezetten a kriptovalutákból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályozás. Nincs sem olyan bank, sem pénzügyi szervezet, mely rendes pénznek, vagyis fizetőeszköznek tekintené a kriptovalutákat. Ez annak is betudható, hogy a kriptopénzek decentralizáltak, azaz nem tartoznak egyetlen központi bankhoz vagy kibocsátó vállalathoz sem. Követésük és szabályozásuk elég nehéz, hiszen a kriptotárca címének birtokában sem lehet tudni, hogy kihez is tartozik az adott tárca és a benne lévő kriptovaluták. Magyarországon a NAV egyelőre nem tett közzé semmilyen tájékoztatót, melyből az állampolgárok világos útmutatásokat kaphatnának az adózás formájáról. A meglévő, nem kifejezetten kriptovalutákra vonatkozó adótörvényeknek megfelelően tudja csak az adóhatóság megállapítani a fizetendő adó mértékét. Az adóteher pedig kifejezetten magas. Más szabályok vonatkoznak azonban a magánszemélyekre és mások a vállalkozókra. Mivel feltételezhetően Magyarországon többségében vannak a kriptovalutákkal rendelkező magánszemélyek, így nézzük meg, hogy ők honnan juthatnak kriptovalutákhoz és milyen adózási szabályok vonatkoznak rájuk! Kriptopénzhez kriptobányászattal, kriptotőzsdén történő vásárlással, ICO-ba vagy STO-ba történő befektetéssel, termék vagy szolgáltatás nyújtása után fizetség vagy fogadás útján lehet jutni.
Magánszemélyek kriptovaluta értékesítésből vagy bányászatból származó jövedelme
Magyarországon a kriptovalutákat 2020-ban nem tekintik értékpapírnak. Ebből az következik, hogy nincs szabályozott piaci környezet, sem kijelölt hatóság, mely a kriptovalutákból származó jövedelem adózását ellenőrizné. A SZJA törvény értelmében a kriptovaluta értékesítéséből származó árfolyamnyereség úgynevezett egyéb jövedelemnek tekinthető, melyet akkor kell bevallani, amikor a kriptovalutát valaki törvényes fizetőeszközre váltja és abból nyeresége keletkezik. A jövedelem – azaz a nyereség – után 15%-os SZJA és 15,5%-os szociális hozzájárulást kell fizetni. Költségként nem lehet elszámolni, ezért az adóalapot a jövedelem 87%-ban kell megállapítani. Az adókötelezettség megállapításához a kriptovaluta tulajdonosnak rendszeresen le kell jegyeznie, hogy milyen kriptovalutához jutott, illetve adott el, mikor és mennyi értékben. Ezeket érdemes két különböző táblázatban vezetni, ugyanis a kriptovaluta beszerzési értéke és eladási értéke közötti különbséget meg kell szorozni a darabszámmal, amelyből megállapítható az adott ügylet eredménye. Tárgyévben a nyereséges ügyletek eredményét összeadva számolható ki a jövedelem, amely után a már fentebb említett SZJA-t és szocho-t (szociális hozzájárulás) kell megfizetni. Adóbevallás készítésekor, mindig abban az évben kell bevallani a jövedelmet, amelyik évben a kriptovaluta – fiat valutára való – átváltásra, illetve a folyószámlára kiutalásra került. Amennyiben kriptobányászati tevékenységből jutunk plusz pénzhez, azt önálló tevékenységből szerzett bevételnek tekinti az állam. Ekkor két lehetőségünk van. A már fentebb említett 15%-os SZJA, illetve 15,5%-os szocho megfizetése lehetséges, vagy választhatjuk a tételes elszámolást, amely esetében a bevétellel szemben elszámolható a tevékenység folytatása érdekében ténylegesen felmerült és igazolt költség, illetve a tárgyi eszközök (kriptobányászati számítógépek) amortizációja.
Vállalkozásként adózni
Gazdálkodó szervezet esetén is lehetséges bitcoint és más kriptovalutát bányászni, illetve termék vagy szolgáltatás ellenértekét kriptovalutában elfogadni. Mivel azonban erre vonatkozóan sincs konkrét jogszabály vagy kormányrendelet, így annyi biztos csak, hogy az adózás előtti eredményből 9%-os társasági adót kell fizetni. Tradicionális fizetőeszközre történő átváltáskor nem tudni, hogy kell-e bármiféle más járulékkal számolni, mivel ezzel kapcsolatban nincs egységes szabályozás.
Kriptovállalkozások Magyarországon
Hazánkban nincs még kifejezetten a kriptovaluták speciális tulajdonságiahoz igazított szabályrendszer, így a kriptovalutákkal foglalkozó vállalkozások számára egyelőre nem elsőrendű célország Magyarország. 2020. január 10-én ugyan életbe lépett az Európai Unió által hozott AML direktíva (pénzmosás elleni törvény), amely komoly hatást gyakorol az európai kripto-ökoszisztémára, ettől függetlenül nincs kifejezetten kriptos vállalkozásokra szabott hazai szabályozási környezet, amely több támpontot adna a kriptovaluta, illetve blokklánc területen munkálkodó cégeknek. Az uniós rendelet legfőképpen azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek kriptovaluták letéti tárolásával, valamint kriptovaluták váltásával (kriptotőzsde) foglalkoznak.
Arról egyelőre nincsenek információk, hogy mikortól lesznek Magyarországon például kedvezőbb adózási szabályok a kriptovalutákból származó jövedelemre vonatkozóan vagy lesz átláthatóbb a szabályozási környezet, de tudjuk, hogy több olyan kezdeményezés is folyamatban van, melynek célja – többek között – hogy, Magyarországot vonzó befektetési célponttá tegye a kriptovaluták és blokklánc területén tevékenykedő vállalkozások számára. De mi a helyzet külföldön? Lássunk néhány külföldi példát!
Máltán így adóznak a kriptovaluták után
Málta már évek óta híres a kriptovaluták iránti nyitott gondolkodásmódjáról. Több nagy kriptovállalat, mint például a Bitdeal vagy OKEx is itt talált új otthonra. A szigetországban a hosszú távú befektetésként vásárolt kriptovaluták (legalább 183 napra) hasonlóan a kötvényekhez, eladásukkor nem adókötelesek. Ezzel szemben a kriptovaluta kereskedés, amelyet egy adott napon bonyolítanak le, hasonlóan a részvény és árucikk kereskedési ügyletekhez, nyereségadó kötelesek.
Fehéroroszországban adómentességet kaptak a kriptopénzek
Fehéroroszország elnöke még 2018-ban aláírt egy olyan rendeletet, amely kimondja, hogy a kriptovaluták bányászatából, vásárlásából vagy eladásából származó jövedelem adómentes. Ezen felül a kriptovaluta befektetésekből származó nyereség szintén mentesül az adó alól. A rendeletben felvázolt adókedvezmények 2023. január 1-jéig vannak érvényben.
Svájcban nyereségadót kell utána fizetni
Svájcban a kriptovaluta ügyeleteket nem adóztatják, bár a kormány azt tervezi, hogy hamarosan ellenőrizni fogja a kriptovaluta alapú tranzakciókat. A közeljövőben olyan rendeleteket kíván az ország bevezetni, amely a kriptovalutákat vagyonnak tekinti, tehát az adóbevallásban fel kell azokat tüntetni és adózni kell utánuk. Ha a virtuális valuták tulajdonosa magánszemély, akkor a jelenlegi adójogszabályokkal összhangban csak a kriptovaluták árnövekedéséből származó nyereséget adóztatja meg az állam. Kriptovaluta bányászat esetén a vállalkozásoknak társasági adót kell fizetniük, míg magánszemélyeknek jövedelemadót.
Németország szerint magánpénznek számít
Németország a bitcoint (BTC) nem pénznemnek vagy árucikknek ismeri el, hanem magánpénznek. A bitcoin kereskedés az EStG 23. szabálya értelmében magáneladásnak minősül, amely így adómentes. Azaz a bitcoinnal és más kriptovalutákkal történő kereskedés nyereségadó mentes, ha az nem haladja meg az évi 600 eurót. A kriptovállalatok esetében azonban a tulajdonosoknak a kriptovalutákból származó nyereség után társasági adót kell fizetniük.
Szlovénia virtuális valutáknak tekinti és nem adóztatja
Szlovénia igazi adóparadicsommá vált a kriptovaluta tulajdonosok számára. Az ország a kriptovalutákat virtuális valutának tekinti, ami azt jelenti, hogy a szlovén fizetési szolgáltatásokról és rendszerekről szóló törvény értelmében ezek nem pénzügyi eszközök. Szlovénia Pénzügyi Igazgatósága (FURS) 2017-ben iránymutatást adott ki a kriptovaluták adóztatásával kapcsolatban. Az utasítások szerint a kriptovaluta ügyletek adóztatása különféle tényezőktől függ, nevezetesen a tranzakció típusától és a kereskedő státuszától. Ezen egyedi tényezők alapján határozzák meg az adózó körülményeit és a fizetendő adókat. A magánszemélyek által bitcoin kereskedésből származó nyereség nem adóköteles.
Szingapúrban is csak a nyereség után kell adózni
Szingapúr csábító hely a kriptovaluta tulajdonosok és vállalkozók számára. A digitális eszközökkel kapcsolatban az ország a bitcoint sem árucikknek, sem pedig valutának nem tekinti. Azok a cégek, amelyek üzleti tevékenységük részeként virtuális valutákkal kereskednek, nyereségadót kell fizetniük. Azon társaságok azonban, amelyek hosszú távú befektetési céllal kriptovalutákat tartanak, nem adókötelesek. Magánszemélyek számára nincs külön szabály a bitcoin adóztatására vonatkozóan.
Japánban árucikként kezelik, úgy adóznak a kripto után
Japán közismert arról, hogy az államtól kezdve a lakosságig mindenki rendkívül nyitott a kriptovalutákat illetően. Az ázsiai ország a digitális valutákat árucikként kezeli, ezért társasági, tőkenyereség és a jövedelemadó fizetési kötelezettség vonatkozik rájuk.
Az ország azon dolgozik, hogy észszerű kriptovaluta adóbevallási folyamatot hozzon létre, mivel ez még mindig elég nehézkes folyamat. Tavaly év végén Japán bejelentette egy olyan nyomkövető rendszert fog kifejleszteni, amely információt szolgáltat majd a Nemzeti Adóhivatalnak azokról a tranzakciókról, amelyek például altcoin kereskedési portálokon vagy digitális valuta tőzsdéken keresztül zajlottak. Ez azt jelenti, hogy azok, akik kriptovalutákkal kereskednek, nem tudják majd elrejteni a kereskedésből származó jövedelmüket. A nyereségük után ugyanis adót kell fizetniük.
Portugália csak a kriptovalutákkal foglalkozó vállalkozásokat adóztatja
Portugáliában a kriptovaluták után nem kell sem személyi jövedelemadót, sem pedig általános forgalmi adót fizetni. A vállalkozások ugyanakkor kötelesek a kriptovalutákból származó nyereségük után adót fizetni. Portugáliában akkor válik valaki adóalannyá, ha évente legalább 183 napot tartózkodik az országban vagy van ott háza.
Habár az elmúlt években számos országban javult a kriptovaluták szabályozási környezete, ez koránt sem elég ahhoz, hogy megnyissa a befektetési alapok, magán nyugdíjpénztárak, privát bankok pénzcsapját, akiknek az egyik legfontosabb kritériuma mielőtt kriptovalutákba invesztálnának a szabályozási és adózási környezet kiszámíthatósága. Meglátjuk mit hoz a jövő, remélhetőleg uniós szinten egy átfogó szabályozás kerül kialakításra, amely kedvező környezetet biztosít majd a magán- és intézményi befektetők számára is.
Forrás: