Átalányadó, hallottál már róla?

Sokan nem hallottak róla, nem ismerik a személyi jövevedelemadó egyik formáját az átalányadót, pedig azok számára, akiknek már nem megfelelő a kata, alternatív megoldás lehet.

De mi is az az átalányadó?

1946-ban vezették be a százalékos átalányadót és 2003 óta változatlan formában működik. A lényege az, hogy nincs úgynevezett tételes költségelszámolás, hanem a törvény fixen előírja, hogy milyen vállalkozási formának hány százalékos költséghányadot enged meg, tehát nem kell költségszámlákat gyűjteni. A bevételt a meghatározott költséghányaddal csökkentjük és így megkapjuk a jövedelmet, ami után kell az adót megfizetni.

Tehát a képlet:

BEVÉTEL-KÖLTSÉGHÁNYAD=JÖVEDELEM

2021-ben (!) még 15 000 000 Ft-os az értékhatár, kivéve kizárólag kereskedelmi tevékenységet végzőknek, nekik 100 000 000 Ft.

Választásnál feltétel:

• év közben kezdő vállalkozó (arányosítani kell a bevételt)
• az a vállalkozó aki, átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg
• mezőgazdasági őstermelő

2022.01.01-től hatályos változások:

Az értékhatárt a kormány a minimálbér tízszeresére fogja megnövelni. Pontos információnk még nincs, hogy számokban ez mit jelent, de várhatóan 200 000 Ft körül lesz a minimálbér, ez alapján pedig 15M értékhatár kb. 24M Ft-ra fog emelkedni, kiskereskedelmet végzőknél pedig 120M ft-ra.

Ezeken túl pedig meghatároztak egy mentességi (adómentesség) keretet is, ami az éves minimálbér fele, azaz kb. 1 200 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy akinek a jövedelme nem éri el ezt a mentességi keretet vagy ha nincs is bevétele, annak nem kell szja-t fizetnie, de járulékokat (18,5% TBJ és 15,5% szochot) a minimálbér után viszont mindig meg kell fizetnie (kivétel ez alól, aki mellékállásban átalányadózó).

A költséghányadokat is leegyszerűsítik és már csak 3 féle lesz:

• 40%
• 80%
• 90%

A 40%-os költséghányad az alapeset, azaz, ha nem tartozol bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányadot kell alkalmazni.

A 80%-os költséghányad alá tartozókat a törvény tételesen felsorolja.

Az adóév egészében kizárólag az alábbi tevékenységet folytatja:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

A 90%-os költséghányadot az alkalmazhatja, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt és a mezőgazdasági őstermelő.

Katával ellentétben, ebben az adózási formában lehet érvényesíteni kedvezményeket, ha jogosult vagy rá:

• a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
• az első házasok kedvezménye, és
• a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

Nyilvántartási kötelezettség:

Bevételi nyilvántartás, viszont minden költségszámlát, bizonylatot meg kell őrizni, attől függetlenül, hogy nem lehet elszámolni.

Minden hónapban járulékbevallást kell beadni, még akkor is ha nincs bevétel.

12M Ft-os alanyi mentes értékhatár átlépése után, ÁFA bevallási kötelezettség.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, vagy nem tudod eldönteni, hogy milyen vállalkozási forma lenne számodra legmegfelelőbb, keress bizalommal.

Forrás:

billingo.hu

Menedzser Praxis