Új adóteher 2023. július 1-jétől

Új adót vezet be a kormány a megtakarításokra!

A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni – jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.

Jön a 13%-os szocho a megtakarításokra

A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet alapján a természetes személyeket szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerinti kamatjövedelem (ide értendő az árfolyamnyereség is) után, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével.

  • hitelintézeti betétek, fizetési számlák követelésegyenlegének kamatjövedelme esetében a szocho a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik.
  • A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik;
  • nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre vonatkozik;
  • megtakarítási célú életbiztosításoknál a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére vonatkozik.

Van más is
A kormány nem csak a megtakarításokra vetett ki adót, emellett több más intézkedést hozott. Többek között különadót emelt, átalakította a befektetési alapok működését, és kötelező levélküldést írt elő a bankoknak. Ezekről összefoglalóan itt írtunk:

Marad a 15%-os kamatadó is

Az érintett megtakarítások kamata és árfolyamnyeresége után továbbra is meg kell fizetni a15%-os személyi jövedelemadót is. A köznyelvben kamatadónak nevezett terhet a szolgáltató vonja le, a megtakarító számára a nettó összeget írják jóvá a kamatból vagy árfolyamnyereségből. A kamatadó eddig is létezett a bankbetéteknél, a nyilvánosan kibocsátott befektetési jegyeknél és kötvényeknél (a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok kivételével), a megtakarítási célú életbiztosításoknál és az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is. Utóbbi kettőnél bizonyos időszak eltelte után lehet mentesülni a megfizetése alól, hasonlóan a tartós befektetési számlán (TBSZ) és nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) elhelyezett befektetésekhez, amelyeken 5, illetve 10 év után mentesítenek teljesen (3, illetve 5 év után csak részben) az adófizetés alól.

Mit akar ezzel a kormány?

A 13%-os szocho bevezetésével két célja lehet a kormánynak: 1. a megtakarítások szerkezetének további elmozdítása az adómentes lakossági állampapírok javára, 2. a költségvetési egyensúly javítása. Az első cél jóval hangsúlyosabb lehet, hiszen egyúttal a másodikat is szolgálja: a lakossági állampapírok vonzóbbá tétele és ezáltal a keresletük növelése nemcsak az államadósság szerkezetét javítja, de a költségvetés későbbi mozgásterét is bővíti a kamatkiadásoknál: előbb és nagyobb ütemben kerülhet sor az állampapírkamatok csökkentésére. A második szempont érvényesülése, vagyis a költségvetési bevételek közvetlenül az adóbevételekkel történő növelése viszont meglehetősen bizonytalan, hiszen a szochóból befolyó bevételek mértékbe nagyban függ a volatilis pénzpiaci környezet jövőbeni alakulásától is, lévén, hogy a jövőbeni hozamokra veti ki a kormány.

A kormány nem jelentéktelen, de partikuláris céljai szempontjából érthető az adóintézkedés, ugyanakkor biztosan nem szolgálja a lakossági megtakarítók és a megtakarítási piac szélesebb érdekeit. Pénzügyi értelemben a kamatadó csaknem megduplázódása sok szolgáltató számára lesz fájdalmas, különösen a hozamorientált befektetéseknél (pl. alapoknál), hiszen ugyanazon nettó hozam eléréséhez az eddiginél mintegy 18%-kal nagyobb bruttó hozam elérésére lesz szükség (hiszen 100 forintnyi hozamból az eddigi 85 helyett 72 forint marad a megtakarítónál), és a magas infláció mellett a nominális kamatok megadóztatása eredményezhet sok esetben mínuszos reálkamatokat.

A magyar megtakarítások penetrációja számos szegmensben alacsony, a megtakarítási képesség az inflációs környezetben romlik, bizonyos szegmensekben (pl. hosszú távú öngondoskodási termékek) a megfelelő megtakarítói szemlélet is régóta hiányzik. A pozitív fordulatot az adóterhek növelése helyett azok enyhítése jobban segítené.

Mennyi lesz 1 millió forintból 1 év alatt?
Bruttó hozam5%15%25%
Adó nélkül (forint)1 050 000   1 150 000   1 250 000
Kamatadóval (forint) 1 042 500   1 127 500   1 212 500
Kamatadóval és szochóval (forint)1 036 000   1 108 000   1 180 000
Nettó hozam szocho bevezetése előtt4,25%12,75%21,25%
Nettó hozam szocho bevezetése után3,60%10,80%18,00%
A szocho előtti és utáni nettó hozam aránya118,06%118,06%118,06%
Ugyanazon nettó hozamhoz szükséges bruttó hozam ezután5,90%17,71%29,51%
Forrás: Portfolio-számítás   

A tavalyi második féléves alul teljesítés után egyébként jól kezdték az évet az állampapírok a háztartási megtakarítások körében: állományuk három hónap alatt 8,3%-kal csaknem 11 ezer milliárd forintra emelkedett, így ismét átvették az első helyet a folyószámlabetétektől.

Forrás: https://www.portfolio.hu/befektetes/20230531/uj-adot-vezet-be-a-kormany-a-megtakaritasokra-618678?amp&fbclid=IwAR1PqheGywyQrZPVtOV_8UFazSQhlG1KOwjDJrojPlslMRmkUlok4bGLmV8

Oszd meg másokkal is